AZ EURÓPAI EGYÜTTMűKÖDÉS FOLYÓIRATA - MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
42.

Március 15. a Muravidéken

A kilencvenes évek elején a muravidéki magyar szervezetek Lendva, azaz Alsólendva központjában emléket állítottak a magyar történelem két kimagasló egyéniségének, Kossuth Lajosnak és Széchenyi Istvánnak. A rendszerváltást követôen az emléktáblák elôtti téren rendszeresen megünneplik az 1848. március 15-i nagy magyar forradalom évfordulóját. Így történt ez az új évezred elsô esztendejében is, amikor az ünnepeket gazdagabbá és emlékezetesebbé tette, hogy a muravidéki magyarsággal együtt ünnepeltek a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselôi is. Az egyetemes magyarság ifjú küldötteinek a jelenléte további reménnyel és elégedettséggel töltötte el a Szlovéniában élô magyar közösséget. A muravidéki fiatalok úgy érzik, hogy jövôbeni tevékenységüknek, de különösképpen újabb szerepvállalásaiknak új lendületet ad ez a szép gesztus, hogy a testület negyedik tanácskozásának Lendva adhatott helyet. A szervezés sikeres volt – amiért fôleg a házigazdákat, tehát a Lendvai Ifjak Egyesületét illeti a dicséret –, minden zökkenômentesen zajlott.

A muravidéki magyarság már a rendszerváltás elôtt is rendszeresen megtartotta március 15-én a Petôfi nevével fémjelzett kulturális ünnepét (a szlovén kulturális ünnep mintájára, amelyet február 8-án tartanak France Pre‰eren, a nagy szlovén költô halálának évfordulóján). A Mura mentén élô magyarság erôs nemzeti kötôdésérôl tanúskodik – még ha egyébként beszélhetünk is bizonyos fokú öntudatzavarokról, részbeni anyanyelvvesztésrôl stb. –, hogy a mintegy harminc muravidéki magyarlakta településnek legalább a fele ezen a napon ünnepelt valamilyen formában. A központi esemény a már említett koszorúzással egybekötött alsólendvai rendezvény volt, amelyen ez alkalommal Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter mondott ünnepi beszédet. A miniszter – aki egyébként a központi rendezvényt követôen egy fáklyás megemlékezésen is részt vett, valamint megnyitotta a Zala megyei képzôművészek kiállítását a lendvai várban – külön kitért a státustörvény ígérte lehetôségekre, valamint a kárpát-medencei magyar-magyar, azon belül az ifjúság együttműködésére.

Az alsólendvai szónokok üzenetébôl kicsengett, hogy a dicsô forradalomra, valamint az azt követô szabadságharcra azért is büszkék lehetünk, mert a világtörténelemben – és ez nem kis dolog – csak a magyar szabadságharc leveréséhez volt szükség két nagyhatalom összefogására. Maga Kossuth 1859-ben a londoni nyilatkozatban errôl így beszélt: „A magyar nemzetnek még bukása is azon nagyszerű események sorába tartozik, melyek jövendôt biztosítanak. A nemzet megismerte saját életerejét. Ez, és a nemzet szelleme, és a geográphiai helyzet, és azzal kapcsolatos tekintetek Magyarországot a jövô Európa nélkülözhetetlen alkatrészei közé iktatták…" Nem nehéz a XX. század kilencvenes éveinek elején bekövetkezô társadalmi és politikai változások után, valamint Magyarország jelenlegi helyzetét ismerve megállapítani, hogy Kossuthnak igaza volt.

Az ifjúsági konferencia megnyitóján (március 16-án) Deutsch Tamás kiemelte, hogy az új évezred kezdetén a magyar fiatalság elôtt, akárcsak 1848-ban is, nagy történelmi feladat áll. „Akkor következhet csak sikeresen be a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítése, ha a kárpát-medencei ifjúság újraegyesül." Beszélt arról a kutatásról, amelyet nyolcezer magyarországi fiatal megkérdezésével végeztek, s amelybôl az eddigieknél hűbb kép rajzolódik ki e nemzedék tényleges helyzetérôl. Ezt a kutatást a következô hónapokban a határon túli magyarságra is kiterjesztik. Az eredmények feldolgozása után a teljes kárpát-medencei magyar ifjúsági korosztály élethelyzetérôl Trianon után elôször lehet majd valamennyire hiteles képet kapni. A konferenciát a miniszter arra is ösztönözte, hogy a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére szavazzon meg egymillió forintot, amit a küldöttek egyhangúlag támogattak.

Lendvai tartózkodása során Deutsch Tamás találkozott Drago Balenttal, a szlovén Oktatási és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelôs államtitkárával is, valamint a muravidéki magyar szervezetek és intézetek képviselôivel.

A konferencia meghallgatta a régiók képviselôinek a jelentését, amelybôl kitűnt, hogy a különbözô régiókban a helyzet eltérô, a problémák is mások, azonban mindenütt történt valami, ami a korábbi tanácskozások óta elôrelépést jelent.

A konferencián jelenlevôk tájékoztatást kaptak a magyarországi népesedési folyamatokról, valamint a státustörvény jelenlegi állásáról, a határon túli felsôoktatás helyzetérôl és az ifjúsági irodahálózatról.

A Magyar Ifjúsági Konferencia lendvai zárónyilatkozata leszögezi, hogy fontosnak tartják a kárpát-medencei ifjúsági összefogás kibôvülését és azt, hogy a szervezetek szélesítsék kapcsolataikat az Európai Unió országainak ifjúsági szervezeteivel, valamint azokkal közös programokat szervezzenek. A MIK stratégiai fontosságúnak tartja az egyetemes magyar ifjúságot érintô, illetve a regionális rendezvények kiemelt támogatását; a nemzeti öntudat és önérzetet erôsítô elôadássorozatok, közönségtalálkozók, rendezvények szervezésének támogatását; a kisebb régiók és a szórványvidék magyarságának fennmaradását és gyarapodását elôsegítô stratégiák kidolgozását; az ifjúsági turizmus fejlesztését, turisztikai hálózat kiépítését a történelmi Magyarország területén.

Göncz László

Copyright© Európai Utas-2001