| 2008. október 29. szerda 18:00 Közép-európai Kulturális Intézet Budapest, 1008 Rákóczi út 15. |
||
| Törekvések, sikerek és kudarcok a XX. és XXI. századi Magyarország és Kelet-Közép-Európa modernizációjában | ||
| -előadássorozat- | ||
| Tudományos előadás | ||
Időpont: 2008. október 17. péntek 18 órakor Résztvevők: Ujváry Gábor Csorba László Székely Szabó Zoltán Dr. Smuk András Az előadás alatt a pincegalériában megtekinthető Tarcsay Csaba Burgenland című fotókiállítása 3., Königsberg - Kalinyingrád története és üzenete Kelet-Közép-Európában Időpont: 2008. október 22. szerda 17 órakor Előadó: Kurdi Krisztina 4. Osztrák-magyar kapcsolatok egykor és ma Előadók: Katona Tamás Gecsényi Lajos Ujváry Gábor Hermann Róbert Időpont: 2008. október 29. szerda 18 órakor 5. Mit segíthet a kultúra a szlovák-magyar kapcsolatokban? Előadók: Halász Iván Szarka László Szigeti László Tamás Pál Időpont: 2008. november 5. 17 órakor 6., A román-magyar kapcsolatok múltja és perspektívái Előadók: Bartha Csaba a Román Kulturális Intézet igazgató-helyettese Borsi-Kálmán Béla történész - ELTE Miskolczy Ambrus történész ELTE Szász Zoltán Történettudományi Intézet Szekernyés János helytörténész, művészettörténész (Temesvár) Időpont: 2008. november 26. 17 órakor 7., Horvát-magyar (kulturális) kapcsolatok- egy könyv apropóján (Kiss Gy. Csaba: Ariadné avagy bolyongások könyve) Résztvevők: Csordás Gábor Kiss. Gy. Csaba Végel László Időpont: 2008. december 3. 17 órakor A konferenciák tartalmáról: 2008. október 17-én a Közép-Európai Kulturális Intézetben összegyűlt népes közönség előtt tartott kétórás bemutatkozó előadást a Bécsi Európa Klub. Az Ujváry Gábor történész vezette esten Dr. Smuk András, az Európa Klub titkára beszélt a szervezet identitásmegőrző törekvéseiről, és arról, milyen kulturális eseményekkel és rendezvényekkel igyekeznek Európának felmutatni azokat a magyar szellemi értékeket, amelyek ápolására hívják föl az az Ausztriában élő vagy ott munkát vállaló magyarságot. Az olaszországi magyar emlékeket felkereső csoport úti élményeit Csorba László foglalta össze vetítéssel egybekötött előadásában, majd Székely Szabó András mutatta be az Európa Klub 15. évkönyvét. Az est összefoglalója ugyancsak megjelent a folyóiratban és a honlapon, számos a témát árnyaló írás kíséretében. 2008. október 22-én tartottuk a sorozat harmadik rendezvényét, amelynek keretében Kurdi Krisztina történész Königsberg (Kalinyingrád) történetével ismertette meg az érdeklődőket. A város múltjában és jelenében a keletközép-európai történelem viharai összegződnek, s a nagy múltú város idővel akár mintapéldája is lehet a sokfelé tartozásnak, a változásokra alapozott túlélési technikák kialakításának és a kulturális sokféleség megőrzésének. Az előadást gazdagon illusztrál formában, tanulmányként adja közre az Európai Utas legújabb száma és weblapja. A Magyarország és Közép-Európa modernizációjára összpontosító előadássorozat kihagyhatatlan eleme az osztrák–magyar kapcsolatok történetét, múltját és perspektíváit áttekintő rendezvény. Jeles történészek: Katona Tamás, Gecsényi Lajos, Hermann Róbert és Ujváry Gábor részvételével zajlott az est, amelyre a rangos közönség mellett egykori és jelenlegi tanítványok és érdeklődő értelmiségiek is eljöttek 2008. október 29-én a Közép-Európai Kulturális Intézetbe. Az Európai Utas 71-72. száma az esten elhangzottakhoz számos, Ausztria és Magyarország közös történetével foglalkozó kiegészítő anyaggal járul hozzá, valamint képriportszerűen összefoglalja az estet. Mindez a folyóirat honlapján is megtalálható. Napjaink egyik legégetőbb kérdése térségünkben a szlovák–magyar viszony alakulása. A miértekről, a kitörési pontokról és a kríziskezelés lehetséges vagy vágyott technikáiról 2008. november 5-én kerekasztal-beszélgetés keretében kérdeztük Tamás Pál szociológust, Halász Iván történészt, G. Kovács László történész-műfordítót és Szigeti László írót, a pozsonyi székhelyű Kalligram Kiadó vezetőjét a Közép-Európai Kulturális Intézetben. A résztvevők elmondták vélekedésüket arról, hogy a kulturális nemzet fogalma hogyan használható az egymással olykor szembeforduló kisebbségi és többségi nemzetek viszonyában. Beszéltek arról, hogyan tartható meg a nemzeti kötődés anélkül, hogy azzal a többségi nemzet ellenszenvét, esetleges indulatait váltanánk ki, s hogy e konfliktus oldásában az Európai Unió, az európai szellemiség hogyan lehet kisebbség és többség segítségére egyaránt. A beszélgetés szerkesztett változata az Európai Utas 73. számában jelenik meg. A sorozat hatodik estjét az ugyancsak elmaradhatatlan román–magyar kérdéskörnek szenteltük, 2008. november 26-án. Románia és Magyarország kapcsolatainak múltjáról Borsi-Kálmán Béla, Miskolczy Ambrus, Szász Zoltán történészek beszéltek. Az est Temesvárról érkezett vendége, Szekernyés János helytörténész irodalmi forrásokkal, hely- és kultúrtörténeti példákkal érzékeltette az erdélyi magyarság XIX-XX. századi szellemi törekvéseit, majd a jelenleg is zajló identitásmegőrző, s az ország modernizációjában szerepet vállaló szellemi műhelyekről beszélt az uniós tagállamként működő Romániában. A két ország kulturális kapcsolatainak perspektíváiról a Budapesti Román Kulturális Intézet képviseletében Bartha Csaba igazgatóhelyettes szólt a megjelent diplomaták, a román–magyar kapcsolatokat kutató egyetemi hallgatók és a téma iránt érdeklődő értelmiségiek előtt. Az esthez kapcsolódva az Európai Utas 71-72. számában és a honlapon kiegészítő anyagokat közöltünk a témában. Utolsó rendezvényünk az alig ismert horvát–magyar viszony bemutatását tűzte ki célul. 2008. december 3-án Kiss Gy. Csaba Ariadné, avagy bolyongások könyve című műve apropóján a történészprofesszor szerző, Végel László újvidéki író és Csordás Gábor költő-műfordító, a horvát irodalom kiadását is felvállaló Jelenkor Kiadó vezetője beszélt e két ország nagy múltra visszatekintő kapcsolatáról: egységről, unióról, viszályokról és megbékélésről. Az estet – lévén lapunk ekkor már nyomdában volt – az Európai Utas folyóirat következő számában foglaljuk össze. Az estek fogadtatása igen kedvezőnek nevezhető a témákra fogékony szellemi közegben. A tudományos szaktekintélyek szerepeltetése nem maradt hatástalan – az estek hallgatósága sokszor a rendezvény hivatalos részét követően még hosszú ideig beszélgetett az előadókkal az elhangzottakról. A projekt továbbélését a folyóirat, illetve a honlapok biztosítják, s egyben lehetőséget adnak arra, hogy a sorozat általános üzenete azokhoz is eljusson, akik a rendezvényeken személyesen nem tudtak részt venni. A rendezvénysorozatot a Magyar Külügyminisztérium támogatta. |
||
| Belépődíj: nincs | ||
|
...
